Üdvözöllek Kedves Vendég!

 

Zoltán vagyok.Pest megyében Csévharaszton lakom kertes családi házban nyugodt környezetben.
Talán emiatt így számomra természetes,hogy tartok állatokat.
2014-ben kezdtem papagájokat tartani.
 
network.hu
 
 
 
 
 
 
 
A bannerem,ha tetszik az oldal vidd el és tedd ki.
Köszönöm.
 

Az első madraim:egy  Kis Sándor pár volt

Jelenleg Rozella,Kecske és törpe papagájokat tartok. Sorra építgetem a röpdéket, amiket aztán újabb és újabb madarak laknak.
 
 
Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy saját tapasztalataimat is megoszthassam az olvasókkal /már ha vannak olvasók
 
A Kis Sándor papagájról bővebben

Ezekről a madarakról:
 
Bevezetés
 
Az újabb kutatások szerint Nagy Sándor ezt a papagájt hozta Európába, nem a nagyobb testű rokonát!
Leírása
 
Hossza 40 cm, alapszíne fűzöld, hasán kissé sárgásabb árnyalattal. Nagyon hasonlít a sándor-papagájra, de annál arányosan kisebb, a tarkótáji rózsaszínű sáv itt csak keskeny szalag formájában van jelen. Szárnyhossz: 15 cm, vállfoltja nincs. A farka 20-27 cm hosszú, a két középső toll felső felülete kissé kékes árnyalatú, a csúcsa sárgászöld, a külső tollak felső felülete zöld, az alsó felület egyöntetűen sárgászöld Írisze halványsárga, szürkéskék belső gyűrűvel, a csőre 2 cm hosszú, a felső káva mélyvörös, fekete csúcsi résszel, az átmenet fokozatos, az alsó káva fekete, bázisa sötétvörös; lába szürkés.
 
 
A tojó kantárán a fekete vonal alig látszik, nyakán a fekete, tarkóján a rózsaszínű szalag nem látható, tarkója nem kékes, a középső farktollai rövidebbek.
 
A fiatalok a tojóra hasonlítanak, farkuk egészen rövid, csőrük halványabb, íriszük szürkésfehér, 2,5-3 éves korukban színesednek ki.
 
Élőhelye
 
A legnagyobb területet mondhatja magáénak. A törzsalak élőhelye Nyugat-Afrika parti sávjától kezdve széles övezetben Kelet-Szudánig terjed, de a Nairobi Nemzeti Parkban is látható. Gondozójuktól elrepült példányok önállóan élnek, családot alapítottak Wiesbadenben, Triesztben és Barcelonában.
 
Életmódja
 
Széles elterjedési övezetének megfelelően, félsivatagban, szavannákon, erdőségekben egyaránt otthonos. Közösségben él, a csapatok létszáma 20-50 fő között váltakozik, ahol bővebben akad táplálék, még több madár is összegyűlhet. Lármás, nem félénk papagáj, hangja talán még áthatóbb, mint nagy rokonáé, táplálkozási és fészkelési szokásai is hasonlóak. A fészekalja 3-4 tojás, ezek méretei: 31x24 mm, a költésben és a fióka-gondozásban mindkét nem részt vesz, a kotlási idő 22-24 nap, kirepülési idő 6-7 hét.
 
Tartása
 
Elhelyezése a sándor-papagájéval azonos. Hamar megszelídül, az eleséget kézből elfogadja, vállra száll, hangutánzó képessége szerényebb.
 
Tenyésztése
 
Az első sikeres, fogságban való költetést 1883-ban, Franciaországból jelentették. A mi klímánkon kora tavasszal észlelhetők a költés kezdetének biztos jelei: a hím szárnyát kitárja, fejét ütemesen mozgatja, pupillája összeszűkül, a lábával csapkod. A hím gondosan eteti a tojót és a fiókákat. Odú méretei: 25x25x40 cm. A fiókák a kirepülést követően két héttel önállóak. Hibrideket a sándor-papagájjal, a szakállas papagájjal, és a hosszú farkú papagájjal alkot.
 
Leírása : A nõstényen hiányzik a nyak- és tarkószalag, valamint a szem elõtti fekete csík. A fiatalok színe a nõstény színével megegyezik, de valamivel fakóbb. Csõrük világosabb. Hossza 420 mm.
 
Hazája: hat alfaja közül kettõ Elõ- és Hátsó-Indiában, három Afrikában, egy pedig Mauritius szigetén honos (ez utóbbi kihalófélben van). Indiában a leggyakoribb madarak közé tartozik. Nemegyszer több száz példányt számláló csapatokban jelenik meg a városokban és falvakban, ahol a gyümölcsösökben tetemes károkat okoznak. Az indusok szívesen tartják fogságban.
 
Viselkedése: a fészekbõl kiszedett és mesterségesen felnevelt madarak nagyon megszelídülnek, és néhány szó erejéig beszélni is megtanulnak. Éneklõ hangon kívül fülsiketítõ rikácsolást is hallatnak. Mindent szétrágnak, ami fából készült, ezért csak fémkalickában tarthatók. Minden más papagájfajjal összeférhetetlen, a saját faját kivéve, feltéve, ha nagy röpdét tudunk számára biztosítani.
 
Költés: sikerrel jár, ha legalább három életévet megért párokat költethetünk. Legjobb, ha kerti volierben egyedül költetjük. Lakásban is sikerült már nagyméretû kalickában költetni, de fülsértõ hangja miatt oda nem való. Akklimatizált és Európában tenyésztett madarak jól bírják a hideget is, és a szabadban is teleltethetõ, ha széltõl és elsõtõl védett belsõ röpdét tudunk biztosítani. Odúméret : 25 x 25-40 cm, 8 cm-es röpnyílással, de ennél nagyobb is lehet. Az odú alját 8-10 cm vastagon fûrészporral töltjük meg. A tojások száma 2-5, a kotlási idõ 21 nap. Vannak párok, amelyek a költés ellenõrzése iránt nagyon érzékenyek. Otthagyják a fiókákat vagy a tojásokat. A nõstény egyedül ül, a hím eteti. A fiókák 40 napos korukban repülnek ki, de az öregek még hosszú ideig etetik õket.
 
Táplálásuk : zab, napraforgómag, rizs, köles, fénymag, áztatott és félérett kukorica, földimogyoró, dió, mindenféle gyümölcs ( alma, körte, banán, füge, cseresznye ), zöldeledel ( saláta, tyúkhúr, félérett gabonamagvak, zöldborsó, fák gallyai). A fiókák felneveléséhez a felsorolt magvakat csíráztatott állapotban is kell adni. Lágyeledel : áztatott keksz, piskóta-tortalap, sárgarépa, keményre fõtt tojás.
 
 
Az első Azok kedvéért akik nem tudják merre található ez a kis falu rövid kis információ.
 
 
 
 
 
Csévharaszt község Pest megyében, a Monori kistérségben található.Megközelíthető gépjárművel a 4-es fő közlekedési úton haladva, Monornál letérve közelíthető meg. Az M5-ös autópályáról Inárcsnál vagy Dabasnál letérve a 405-ös úton és Nyáregyháza településen át lehet eljutni. A Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal-on közlekedőknek Monoron (kb. 6 km) autóbusz-csatlakozási lehetősége van.
A község földrajzi elhelyezkedéséből adódóan nagy Budapest vonzereje a munka lehetőségek, a tanulás, a szórakozás területén. A munka képes lakosság 60%-a a fővárosban, 38%-a helyben illetve a környező településeken dolgozik.